A II. kerületben zajló házi komposztálási programhoz kapcsolódva a SZIKE egy közterületi lombkomposztálót is elhelyezett. Lehetséges-e, hogy a Vérhalom téri komposztáló (Hírkomposzt, I. évfolyam 5. szám) mintájára létrehozzanak a lakosság által is igénybe vehető, konyhai zöldjavak komposztálására is alkalmas komposztáló szigeteket?
Tisztelt Kérdező!
A keletkezés helyszínén vagy ahhoz minél közelebb történő helyi (házi, kerti, közösségi stb.) komposztálás elsőrendű környezetvédelmi érdek. Egyben az egyre szűkülő erőforrásainkkal való ésszerű gazdálkodás szemléletes módja is.
A II. kerületben immáron harmadik éve zajló program többek között éppen a levélégetés visszaszorítását, majd teljes betiltását tűzte ki céljául. A program eddig családi- és társasházakra, különböző intézményekre (például iskolákra, óvodákra stb.) terjedt ki. Legutóbb pedig a közterületekre is "szemet vetettünk". Ennek első látványos példája a Vérhalom térre kihelyezett közterületi lombkomposztáló volt. Ennek célja, hogy a téren ősszel keletkező nagy mennyiségű lombot ne kelljen jelentős költséggel és környezetterheléssel elszállítani, továbbá, hogy a levelek bomlásával, átalakulásával keletkező komposzt közvetlenül a park növényeinek tápanyagellátását szolgálja.
A felvetésében szereplő közterületi közösségi komposztálás esetén számos feltételnek kell megfelelni.
A házi komposztálási program célja eddig tehát az volt, hogy ott biztosítsuk a komposztálás lehetőségét, ahol erre legalább a komposztálók elhelyezéséhez szükséges minimális, körülkerített téren lévő hely rendelkezésre áll. Erre leginkább az illetéktelen beavatkozások, szennyezés, rongálás megakadályozása miatt van szükség. A közterületi lombkomposztáló esetében is egyelőre csak kísérletről beszélhetünk. Az oktalan rongálás vagy szennyezés, egyéb károkozás nem kizárható, bár a rácsszerkezet teljesen zárt, még a tetőrész is. Ugyanakkor tudni kell, hogy a lomb komposztképződési folyamata egyszerűbb, beavatkozást lényegében nem igényel, míg a konyhában keletkező zöldjavaknak nagy nedvességtartalmuk miatt – elsősorban a szagképződéssel járó rothadás megakadályozása céljából – több gondoskodásra van szükségük, például: keverés, száraz, szerkezetjavító anyagok adagolása (faforgács, nyesedék stb.).
Véleményünk szerint a közterületen folyó közösségi komposztálás ott elképzelhető, ahol lehetőség van a komposztálók elkerített területen való elhelyezésére. Oda bejutás csak a komposztálásban részt vevők számára biztosított (zárható kapu). Ilyen módszert javaslunk például lakótelepek közterületein. Figyelembe kell azonban azt is vennünk, hogy a személyes felelősségvállalás miatt jól körülhatárolt közösségben szabad csak gondolkodnunk. Ennél a módszernél, hasonlóan a társasházakhoz, szükség van egy komposztgazdára vagy komposztmesterre, aki a közösség tagjaként szervezi a komposztálást, gondozza a komposztálókat, a felmerülő problémák megoldásával segíti a résztvevőket. A gazdátlanul közterületre kihelyezett komposztálók ezért nem sok jóval kecsegtetnek. Meg kell nézni, mi történik a szelektívhulladékgyűjtő-szigetek tőszomszédságában!
A kérdésben szereplő kis zöldterülettel rendelkező társasházak esetében felhívom a figyelmet arra, hogy csupán néhány négyzetméternyi földterületet kell a komposztálás számára "feláldozni". Természetesen ez függ a lakók, a komposztálásban részt vevők számától. Ezeknek a lakóközösségeknek javasoljuk, hogy jelentkezzenek a Komposztáló Kerület Programra. Más esetben az említett szempontokra kell figyelemmel lenni.
Üdvözlettel: Gellért Miklós elnök